A Kúria legújabb döntése (Pfv.20764/2025/4.) felkavarja a családjog állóvizét, mert tisztázza, hogy a bírák hogyan közleítik meg a (válást követő) közös szülői felügyelet kérdését.

Miért fontos ez?

A legtöbb válás esetén mindkét szülő kizárólagos szülői felügyeleti jogot szeretne – azaz jogi felhatalmazást, hogy a gyermek mindennapi életével kapcsolatos fontos döntéseket meghozzon. Most azonban a Kúria szempontokat kínált ahhoz, hogy mikor kell fenntartani vagy elrendelni a közös szülői felügyeletet, még akkor is, ha a szülők nem értenek egyet.

Mik a szülői felügyeleti jogok?

Ezek a jogok, és ezzel együtt a kötelezettségek is, például a következőkre terjednek ki:

  • a kiskorú gyermek nevének meghatározása,
  • gondozása,
  • nevelése,
  • a gyermek vagyonának kezelése, és
  • a gyermek törvényes képviselete.

A szülői felügyelet után következik a kapcsolattartási rend ügye (hogy a gyermek kivel és mikor tölt időt), amely így másodlagos jogi kérdés.

Mit vesznek figyelembe a bírák?

A magyar bíróságok 2022 óta dönthetnek a közös szülői felügyeletről akkor is, ha az egyik szülő ellenzi azt.

A Kúria megerősítette, hogy az irányadó elv mindig a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosítása. Ennek értékeléséhez a bíróság több tényezőt is figyelembe vesz, például:

  • a szülők anyagi és életkörülményeit,
  • a szülők együttműködési képességét,
  • szülői és nevelési készségeiket,
  • a szülő és a gyermek közötti érzelmi kötődést,
  • a gyermek saját véleményét (ha elég érett).

De az élet ritkán fekete-fehér – gyakran mindkét szülő egyforma készségekkel bír és motivált is.

A bíróság üzenete: a közös felügyeletnek kellene alapértelmezettnek lennie

A döntés értelmében, ha mindkét szülő általánosságban alkalmas, és legalább az egyikük közös felügyeletet kér, a bíráknak a közös szülői felügyeletet kell alapértelmezettnek tekinteniük, amennyiben az együttműködés reálisan lehetséges. A 2022-es jogszabálymódosítás óta, amely lehetővé tette a közös szülői felügyelet elrendelését csak az egyik fél kérésére, a bíróságok hajlamosak előnyben részesíteni a közös szülői felügyeletet a kizárólagossal szemben – és a Kúria legújabb döntése a legmagasabb bírói szinten erősíti ezt meg.

Az együttműködés minimális szinten azt jelenti, hogy a szülők képesek kommunikálni a gyermek mindennapi ügyeiről, és képesek közös döntéseket hozni fontos kérdésekben – még akkor is, ha az egyik szülő aktívabb, mint a másik. Ehhez nem szükséges tökéletes harmónia, csak funkcionális csapatmunka.

Ebben a konkrét döntésben a Kúria megállapította, hogy a kizárólag írásbeli kommunikáció (e-mailek, üzenetek) is megfelelhet az együttműködés minimális követelményeinek. Még ha a verbális kommunikáció feszült is, az írásbeli üzenetek segíthetnek a szülőknek abban, hogy érzelmileg feszült helyzetekben is összpontosítsanak.